Minden ízében gondolatébresztő Máté Gábor eredetileg 2003-ban, magyarul pedig 2011-ben megjelent A test lázadása című kötete. A tézise nagyon leegyszerűsítve úgy foglalható talán össze, hogy a különböző daganatos vagy krónikus betegségek hátterében nagyon sokszor valamilyen elfojtott gyerekkori trauma, fel nem dolgozott családi konfliktus vagy egyéb társadalmi probléma áll.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A Budapesten született, majd 1957-ben Kanadába kivándorolt professzor szerint ugyanis a különböző betegségek kialakulása leginkább több tényező együttállására vezethető vissza. Hiszen hogyan fordulhat elő például az, hogy míg az egyik embernél a dohányzás tüdőrák kialakulásához vezet, a hasonló paraméterekkel, szokásokkal rendelkező másik dohányosnál pedig nem? A választ ő az érzelmi elfojtásban találja meg, illetve ennek fiziológiai következményeiben.
Máté Gábor ugyanis a lelki tényezőkből kiindulva színtiszta biokémiai úton vezeti le, hogy a stressz milyen pusztítást okoz az emberi szervezetben, mindezt ráadásul úgy, hogy az érintett rendszerint nincs is tisztában vele. A páciensekre alapvetően jellemző az elfojtás, és gyakran csak hosszas beszélgetések során válik világossá saját maguk számára is, hogy az évek során mennyi düh, harag és frusztráció halmozódott fel bennük.
A könyv ugyanis számtalan kórtörténettel ismerteti meg az olvasót, és teszi emberközelivé és a laikus számára is érthetővé a bonyolult folyamatokat. Az átlagemberek mellett a hírességek is sorra kerülnek, így Gilda Radner amerikai komika, aki 1989-ben (alig 42 évesen) petefészekrákban hunyt el, és aki már egészen kiskorától kétségbeesetten küzdött a szerettei figyelméért. Vagy Ronald Reagan, aki számára gyerekként már-már elérhetetlen volt az édesanyja (az apja alkoholista volt), érzelmeit pedig korán megtanulta elfojtani. Ez amúgy is jellemző az alzheimeresekre a professzor szerint.
„A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Bár a feszültség is a stresszhatás egyik következménye lehet, akkor is stresszes lehet valaki, ha nem érez semmilyen feszültséget.” (Dr. Máté Gábor: A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, Libri Kiadó, 2011.)
Be kell vallanom, hogy miközben olvastam a könyvet, egy idő után kicsit már én is azon stresszeltem, hogy ne stresszeljek. Ez azonban nyilván butaság. A könyv szerint ugyanis a betegségek kialakulásában több folyamat és tényező együtt játszik szerepet. Ugyanez igaz a gyógyulásra is. Ehhez egyébként némi segítséget is nyújt Máté Gábor, aki hét lépésben vázolja fel, miként fejleszthetjük érzelmi kompetenciánkat, amely lehetőséget teremt, hogy „felelős, nem önfeláldozó és nem önsorsrontó kapcsolatban álljunk a környezetünkkel”.
Nagy szkeptikus vagyok, de mindent összevetve nagyon meggyőző volt, amit Máté Gábor kifejtett a stresszről és összes káros következményéről. A kötet ráadásul nagyon felhasználóbarát, azaz nem szakmázik sokat, tényleg csak amennyit muszáj, és bár nem állítom, hogy a biológiai háttérről abszolút mindent megértettem, de egy-két fehér foltot nálam azért egészen biztosan kiiktatott.
10/9
A könyvért köszönet a Libri Kiadónak!
Utolsó kommentek