Tízévesen az ember még nem nagyon feszegeti a határokat (alapesetben addig még van néhány év), nem különösebben keresi az okokat, miérteket, hogyanokat. Tízévesen mi sem nagyon firtattuk, hogy miért nyúznak minket az orosszal, mint ahogy nem különösebben feszegettük azt sem, hogy miért nyüstölnek a szorzás-osztással, vagy miért kell orrvérzésig a tollbamondást gyakorolni. A rendszerváltás azután hamar elsöpörte a kötelező oroszórákat, akárcsak a gondosan válogatott levelezőpajtásokat, a „nyikto nye átszusztvujet”-et vagy a „ki tud többet a Szovjetunióról” versenyeket.
Utolsó kommentek