Szeretem, ha valamit nem rágnak a számba, ha nem lineárisan bomlik ki a történet, szeretem, ha felnőttként kezel a tisztelt szerző. Szeretem a talányokat, az el nem mondott, de sejtetett titkokat. Szeretem a családi történeteket, és különösen azokat, melyek annyifélék, ahányan és ahányszor elmesélik őket. Szeretem azt is, ha a fehér foltokat idővel kitölti a leszármazotti képzelet.
És melletted elfér a múlt?
2011.08.21. 15:35
Címkék: grecsó krisztián magvető
Szólj hozzá!
Kusza szálak, ha összetartanak
2011.08.19. 23:02
A pixel jelentése képpont. A sok kicsi apró sztori pont úgy áll össze egy egésszé, ahogy Jean-Philippe installációja a térd történetében. Apránként adagolva jutunk előre a Pixelben, fokról fokra terebélyesedik, szalad szanaszét ez az esztendőkön átívelő történethalmaz, ahol nincsenek főszereplők, csak szereplők, igaziak, akár te is lehetnél.
Címkék: magvető tóth krisztina
Szólj hozzá!
Beköszönés helyett – Kis nyári vegyes
2011.08.19. 22:25
Nem volt szándékos, de valahogy nagyon femininre sikerült az idei nyári felhozatal. Az alaphangot Joanna Bator Homokhegye adta meg, melynek lengyel hősei „mindig későbbre várják a boldogságot”, és amely a második világháborútól kezdve a dollárboltok, Limara dezodorok és golyórágók fémjelezte, kilátástalan és fullasztó nyolcvanas éveken át röpíti a k. olvasót.
Utolsó kommentek