HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) Európa (1) európa (11) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

A postás mindig kétszer csenget

Mrs. Capote 2013.08.27. 08:50

A noir egyik alapdarabja A postás mindig kétszer csenget, amely amellett, hogy lefektette a műfaj legfontosabb alapköveit, egy ponton mégis jelentősen eltér a zsáner legismertebb alkotásaitól.

Eredetileg 1934-ben jelent meg A postás mindig kétszer csenget, ez volt James M. Cain első regénye, ami azután sok-sok filmes és színházi feldolgozást ért meg. A legismertebbek között tartják számon a Lana Turner-es 1946-os verziót, valamint az 1981-eset, melyben Jack Nicholson és Jessica Lange alakította Chamberst és Corát. Van egy magyar változat is, a Szenvedély (1998.), Bánsági Ildikó és Derzsi János főszereplésével, erről azonban részletet nem, csak néhány képet meg a plakátot találtam.

Maga a kötet eléggé karcsú (az én kiadványom nincs 150 oldal se), mégis nagyobbat üt, mint sok más, oldalakon keresztül görgetett bűnügyi regény. A sztori szerint Frank Chambers véletlenül vetődik el Nick Papadakis útszéli büféjébe. Munkába áll nála, majd rövid időn belül összeszűri a levet a tulaj feleségével, Corával. Ők ketten úgy határoznak, hogy elteszik láb alól Nicket, egy malőr miatt viszont az egész gyilkossági kísérlet meghiúsul. Az amnéziás Nick jóformán nem emlékszik semmire, visszaveszi Chamberst, aki újabb kísérletet tesz arra, hogy félreállítsa a görögöt.

A postás mindig kétszer csenget a bűnt és a bűnhődést teljesen új kontextusba helyezi, emellett két lábbal tapos az amerikai életmód alapkövének tartott puritán értékekre (úgymint összetartás, házastársi hűség, a család szentsége, a munka becsülete), mindezt ráadásul úgy, hogy az egész sztorit az elkövető szemszögéből bontja ki.

Ez talán az a pont, ahol Cain regénye leginkább különbözik a zsáner többi nagyágyújának, így például Hammettnek vagy Chandlernek a műveitől. Míg ugyanis náluk a bűn üldözői (Marlowe, Sam Spade vagy a Kontinentális Detektívügynökség nyomozója) azok, akik szépen elvarrják a szálakat, itt a halálsoron veszteglő Chambers az, aki feltárja a gyilkosság részleteit.

Ami nem is egyetlen gyilkosság, hiszen a szóban forgó bűncselekmények tárháza elég változatos: van itt gyilkossági kísérlet, majd előre megfontolt szándékkal (és nyereségvágyból) elkövetett emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, biztosítási csalás, hamis tanúzás, zsarolás. A házastársi hűtlenség már csak ráadás. Cainnél ráadásul a jófiúk se makulátlanok, és céljuk elérése érdekében nem riadnak vissza a piszkos módszerektől sem (ami mondjuk általában elmondható az egész noirról).

Miután az eseményeket Frank Chambers, a csavargó szemszögéből tudjuk meg, ezért maga a nyelvezet sem túlzottan cizellált. Egyszerű, célratörő, és brutálisan őszinte. Vagy inkább csak brutális – a fülszöveg szerint, amikor először megjelent a regény Bostonban, akkor erőszakos és erotikus tartalma miatt a kötet azonnal feketelistára került.

„– Cora, mit szólnál hozzá, ha lelépnénk, te meg én?
– Már gondoltam rá. Sokszor gondolok rá.
– Ejtjük a görögöt, és megpattanunk. Egyszerűen megpattanunk.
– Hová?
– Bárhová. Érdekel is az minket.
– Bárhová. Bárhová. És te tudod, hogy az hol van?
– Mindenhol. Bárhol, mi döntjük el.”
(James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget, Európa Könyvkiadó, 2007.)

Van a regényben valami kimondottan nyugtalanító. Itt ugyanis elmarad a feloldozás: még ha a rossz el is nyeri büntetését, az olvasó akkor sem dőlhet nyugodtan hátra a karosszékében, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy Chambers végül nem azért lakol, amit végeredményben elkövetett. Az igazi, a cselekménysorozatot elindító bűn tehát megtorlatlan marad. Ez pedig nyolcvan éve alapvetően rengethette meg az olvasók hitét saját kis kompakt és kiszámítható világukban, ahol a jó és a rossz párviadalában addig mindig a jó került ki győztesen. Cain azonban megmutatta, hogy ez nem feltétlenül van így.   

                                                                                                                                    10/9

Címkék: film krimi európa noir james m. cain

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr415479999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fűzfavirág 2013.08.27. 13:40:12

Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hogy az ő munkájukat akkor említik, ha valami baj van (Kings of Leon). Amikor azonban a brutális stílusra hozol mintát, és nem angolul, akkor olyasmit idézel, amit egy lúzer lefordított. Valószínűleg jól, ha illusztrálni tudod vele a mondandód.
Így megy ez.

Mrs. Capote · http://gerincrevagva.blog.hu/ 2013.08.27. 16:04:23

@fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül az írói stílusra példa, próbálok mindig olyan részt választani, ami valamiért jellemző vagy megragadt bennem. de szerintem is fontos a fordítók munkája, a jövőben erre jobban figyelek, köszi az észrevételt!