HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) Európa (1) európa (11) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Hadd forogjon a nagyvilág

Mrs. Capote 2013.07.25. 08:30

Egy vallomással kell kezdenem: ebben a könyvben először nem a szerző személye fogott meg (most jelölték Man Bookerre amúgy a TransAtlantic-ért), és még csak nem is a fülszöveg. Hanem a borító: minimalista, kicsit madmen-es, letisztult, égszínkék. Meseszép. Még tudnám cifrázni, de erről most ennyit, nézzük, miről szól a könyv.

1974 augusztusában egy őrült francia fogta magát, és átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. A vállalkozás természetesen nem volt sem őrült, sem spontán: Philippe Petit mindent gondosan eltervezett, hónapokig gyakorolt, felmért, méricskélt. Az ő története az, amely vékonyka fonálként keresztülhúzódik ezen a történeten, és lazán összeköti a Hadd forogjon a nagyvilág szereplőit. Köztük például az ír Ciarant, aki hetvennégyben azért érkezik New Yorkba, hogy megtalálja öccsét, a papnak állt Corrigant.

Ciarant kezdetben sokkolja a bronxi nyomor, az öregek istápolójának és kurvák gyámolítójának állt fivére azonban láthatólag jól érzi itt magát. Nem vágyik többre-jobbra, lelki békéjét legfeljebb a guatemalai ápolónő, Adelita zavarja meg. Az idősebb fivér ugyanakkor nehezen emészti meg, hogy a lakás ajtaja mindig nyitva áll a környék prostijai előtt, akik ügyes-bajos dolgaikkal mindig megtalálják a fiatal írt. Aki ha kell, kávét főz nekik, ha kell, a rendőrségen intézkedik.

A bronxi kurvák arctalan tömegéből azonban kiválik Tillie, és lánya, Jazzlyn. „Született strichelő vagyok”, állítja magáról Tillie, aki bár szentül fogadta, hogy lányát nem engedi ki a placcra, a végén már ő húzza össze a gumiszalagot a lány karján: „Biztonságban akartam tudni. Nem akartam semmi mást, csak ezt.”

Az ő ellenpontja lehetne a Park Avenue-i Claire, aki éppen délelőtti kávézásra várja a barátnőit. A város és a társadalom különböző szegletéből érkezett nőket valójában ugyanaz a trauma köti össze, mindannyian Vietnamban veszítették el fiaikat. Hiába azonban az egymás iránti szimpátia, a gondosan felsimított púderréteg a percek előrehaladtával szépen lehull, a mosolyok megmerevednek, a levegőt hasítani lehetne a zsúron.

Különböző, térben és társadalmilag egymástól nagyon távoli életutakat köt össze McCann (a háttérben végig ott lebeg Philippe Petit az ikertornyok között szorosra húzott acélkötélen), közös nevezőjük a veszteség, és valami furcsa kicentizett létezés, melyben nagyon kevés kell csak ahhoz, hogy az adott személy kibillenjen megszokott mindennapi egyensúlyából.

„Ó, az a nap, amikor Joshua először borotválkozott! Ó, az a nap! Teljesen beborította magát habbal. Annyira óvatos volt a borotvával. Sugárutat vágott az arcán át, de megvágta a nyakát. Letépett egy pici darabot apja Wall Street Journaljéből. Megnyalta, és a sebre tapasztotta. Az üzleti rovat alvasztja meg a vért. Egy óráig az újsággal a nyakán mászkált. Be kellett nedvesítenie, hogy le tudja szedni. A nő mosolyogva állt a fürdőszobaajtóban. Az én nagy langaléta fiam borotválkozik. Réges-régen volt. Az egyszerű dolgok jutnak eszünkbe. Egy pillanatra megülnek mellkasunkban, aztán hirtelen benyúlnak, és egy fokozattal visszafacsarják a szívünket.
Saigonban nem volt akkora újság, amivel újra össze tudták volna tapasztani.” (Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág, Magvető, 2013.)

A kezdeti bizonytalankodás után (az írországi gyerekkor felidézése eléggé döccenős) McCann nagyon kellemes tempót diktál: az egyes szereplők története személyes narratívák formájában bomlik ki, hangjuk élesen elkülönül, tényleg saját életet él. A leginkább talán Tillie-é, a bronxi prostié, az ő tragikus életútjának végére azután az unoka jelenkori elbeszélésében kerül pont, a legutolsó fejezetben.

A regényért McCann megkapta a Nemzeti Könydíjat, meg egy csomó más elismerést Amerikában. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy Joe Hurley zenésszel a regény alapján egy közös album is készült, az ezen szereplő dalokat a regénybeli Tillie inspirálta.

                                                                                                                                             10/9

A könyvért köszönet a Magvetőnek!

Címkék: magvető colum mccann

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr85423202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.