HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) európa (11) Európa (1) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Rubin Szilárd

Mrs. Capote 2012.11.29. 10:00

Mintha a nagy rácsodálkozások időszakát élnénk, az emberben legalábbis ilyen érzések motoszkálnak, miközben felfedezzük azt, ami itt kínálgatta magát hosszú évekig, csak hát a nagy örömhöz és felismeréshez (mint annyiszor már) úgy látszik, megint kellett egy lökés, most is kívülről, és naná, hogy most is Németországból.

Kétségtelen, hogy a Csirkejáték 2009-es német kiadásának is köszönhető, hogy az elmúlt években mintha több szó esett volna Rubin Szilárdról, mint előtte évekig. A róla és műveiről folyó diskurzus mindenesetre sűrűbb, intenzívebb, és ebbe a folyamatba, a sok-sok input közé színes mozaikdarabkaként illeszkedik Keresztesi József kötete is.

A szerző (aki az író életművének kutatója, az Aprószentek című posztumusz regényének a szerkesztője) személyesen is találkozhatott Rubinnal, leveleztek, sőt, alkalma nyílt összeveszni is vele. Bár ha pontosak akarunk lenni, akkor alkalma ez utóbbira mégsem nyílt. Hiszen Rubin miután megkapta a műveit elemző Keresztesi-tanulmányt, indoklás nélkül minden kapcsolatot megszakított a szerzővel, aki ezután csak találgatni tudta, mivel sérthette meg az írói önérzetet. 2009-ben azután mégis ő (az író) nyújtott békejobbot. Keresztesi erről a következőket írja: „Kibékültünk, gondoltam, szót se többet róla; hogy pontosan min is vesztünk össze, azzal őszintén szólva, nemigen foglalkoztam”.

Nem lehetett könnyű eset, ez talán ebből a pici afférból is kiviláglik. Magával és a sorsával örök harcban álló, a külvilággal szemben bizalmatlan, a műveit aprólékos műgonddal, mondatról mondatra újraíró szerzővel van dolgunk, akinek művészi kifutása valahol meg-, életműve pedig a kánonon túlrekedt.

Pályáját költőként kezdte, majd egészen fiatalon olyan, a kor elvárásainak megfelelő művek írására adta a fejét, mint az 1953-as megjelenésű Partizánok a szigeten (amely Keresztesi megfogalmazása szerint a „sztálinista ponyvairodalom terméke”), vagy az egyazon család sorsát végigkísérő Földobott kő és Szélvert porták, melyek egyszerre akartak szocreál és lírai érzékenységű műremekek lenni.

Rubint azonban nem az ötvenes években keletkezett művei miatt fedezték fel újra maguknak az irodalmárok és az olvasók. Maga Keresztesi mondja (írja), hogy végigtekintve Rubin „élete során megjelent kötetein, joggal találhatjuk úgy, hogy aki a két kisregényt, a Csirkejátékot és a Római Egyest olvasta, mindent olvasott – a többi könyve legföljebb az irodalomtörténész számára bizonyulhat érdekesnek”.

Mindenesetre az említett két kisregény keletkezés- és fogadtatástörténetében is elmélyedhetünk Keresztesi révén, aki igen alapos eligazítást ad a művek szimbolika- és utalásrendszerében (-hez) is. Külön színfoltját képezik az életműnek a bűnügyi regények; az egyikből még film is készült. A Kártyavárban olyan színészek szerepeltek, mint Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari vagy Ruttkai Éva, a bukástól azonban még a ragyogó szereposztás sem tudta megmenteni a filmet.

Emlékezetesek Rubin filmmel kapcsolatos megnyilvánulásai, például amikor bevallja, hogy 1956 októberében Bécsben Pilinszkyvel együtt nézték meg a Haragban a világgal című James Dean-filmet (innen ered szoros barátsága amúgy a költővel), de amikor Keresztesi felkeresi tapolcai otthonában, akkor Almodóvarról és Tarantinóról is beszélgetnek. „Én filmrendezőnek születtem” – avat be egy soha be nem teljesült vágyálomba minket az író, akinek a filmforgatás demokratizálásáról tett megjegyzései (206. oldal) mindenképp nagyon frissnek és előremutatónak hatnak. 

„Ami azt illeti, nem akartam igazán közel kerülni hozzá, megtartottam a három lépés távolságot. Kettőt egyébként is szokásom megtartani, de a hármat az ő esetében helyénvalóbbnak éreztem. Minden kedvessége mellett – amely leginkább, azt gyanítom, régi vágású társasági előzékenységből fakadt – sértődött és gyanakvó ember volt, tele panasszal, keserűséggel és konspirációs teóriákkal.” (Keresztesi József: Rubin Szilárd, Magvető, 2012.)

Sok-sok apró titokba avat be minket Keresztesi, aki időről időre bevallja töredelmesen azt is, ha valamely részletnek, kéziratnak, közlésnek nem akadt a nyomára. Valószínűleg nem rajta múlott. Rubin a pályarajz szerint sok tekintetben rejtőzködő író volt, aki távol tartotta magát az irodalmi szcénától, lobbanékony volt, sértődékeny, és nagyon kevés embert engedett igazán közel magához. Talán ez az oka annak is, hogy a monográfia alapvetően szövegközpontú, és a szerző a művek által próbálja megfejteni a Rubin-titkot.

Keresztesi szerint Rubin nem kitalálta, hanem megtalálta a történeteit, „mégpedig a saját életéből merítve”. Monográfusa inverz módon alkalmazza ugyanezt: a szövegek belsejébe bújva, a lapokat, mondatokat kiteregetve próbál mind közelebb kerülni az alkotóhoz, elég szép sikerrel. És ha már siker. Rubinnak vélhetőleg némi elégtételt jelentett a későn jött elismerés, ám ez sem tudta darabokra zúzni a tapolcai magányába visszahúzódott idős író sértődöttségét és gyanakvását. „Az őt övező csöndet szándékolt mellőzöttségnek tekintette” – írja Keresztesi.

Vajon most mit mondana?

                                                                                                                                  10/8

A könyvért köszönet a Magvetőnek!

Címkék: magvető keresztesi józsef rubin szilárd

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr584933070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.11.29. 11:12:17

á, semmi, csak erre
"A szerző (aki az író életművének kutatója, az Aprószentek című posztumusz regényének a szerkesztője) személyesen is találkozhatott Rubinnal, leveleztek, sőt, alkalma nyílt összeveszni is vele. "
tovább nem olvastam, mert előbb a könyv
és nem hagylak h befolyásolj :)

Mrs. Capote · http://gerincrevagva.blog.hu/ 2012.11.29. 11:15:45

@Pável: jól teszed, én se olvasok előtte recenziót (utána már inkább), épp azért, amit te is írtál!