HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) Európa (1) európa (11) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Éva lányom

Mrs. Capote 2012.11.16. 11:00

Van abban valami egészen megrázó, ha egy történet rögtön a megmásíthatatlan véggel kezdődik. Heyman Éva naplója ugyanis annyi élni akarással van tele, hogy rögtön a felütésnél akár még teljes szívvel bízhatnánk is a szerencsés megmenekülésben. Az esély ugyanis arra (és mindenekelőtt a remény persze), hogy a tizenhárom éves kislány túléli a borzalmakat, és felnőtt korában fotóriporterként járja majd a világot, ekkor még benne rejtőzik a sorokban.

Az édesanya, Zsolt Ágnes előszava azonban minden kétséget eloszlat: bekövetkezett ugyanis az, amitől Éva 1941 óta („mióta barátnőjét, a kis Münzer Mártát (…) jóformán a tejszínhabos eper mellől vagonba tették”) rettegett. A kislányt családtagjaival, ismerőseivel együtt Auschwitzba deportálták, ahol a szemtanúk szerint „maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra”.

1944 februárjában azonban, amikor a napló kezdődik, a nagyszülői ház még viszonylagos védettséget nyújt a gyereknek, bár a háború hangjai már ide is behallatszanak. Éva azonban igyekszik élni a tizenévesek mindennapjait: iskolába jár, meg uzsonnára a barátnőihez, örül a kitűnő félévi bizonyítványnak, titokban pedig Vadas Pistáról ábrándozik.

A normalitás máza azonban már erősen repedezett (a fasizmus előtörése, a zsidótörvények, egyáltalán, hogy ki számít zsidónak és ki nem, a munkaszolgálat réme mind-mind erősen foglalkoztatja a kislányt), hogy azután a tavasz közeledtével diribdarabjaira hulljon az addig jól ismert és viszonylagos biztonságot adó kicsiny világa.

Fokozatosan fosztják meg a kislányt azoktól, akik és amik a legdrágábbak neki. Elhurcolják a barátnőjét, letartóztatják az apukáját, elviszik a piros biciklijét, amelyre hosszú hónapokig gyűjtögette a család a pénzt, kifosztják gyermekkora színhelyét, majd kiebrudalják őket a lakásukból. A család idegei is ekkora már teljesen felmondják a szolgálatot: a nagypapa egyik napról a másikra szinte összemegy, a nagymama hisztérikus rohamokban tör ki, az anya egyfolytában attól retteg, hogy férjét, Éva nevelőapját, is bármikor elvihetik. És végül az utolsó reményük is odalesz.

heyman éva.jpg

Évának nincsenek különösebb illúziói, elejtett szavakból, félmondatokból ugyanis tudja, mi történhetett a Lengyelországba hurcolt kis barátnőjével, és tudja azt is, hogy rá és a családjára is ugyanez a sors várhat. Éva azonban élni akar, talán nem is akar semmit sem ennél jobban. Életszeretete és élni akarása szinte süt a lapokból. 1944 márciusában a következőket jegyzi fel a naplójába: „Alig tudok írni, mert mindig arra gondolok, hogy mi lesz, ha mégis bombázzák Váradot. Én élni akarok mindenáron”.

Az, hogy Heyman Éva naplója fennmaradt, Szabó Mariskának köszönhető, aki évekig a család szakácsnőjeként dolgozott. A deportálás előtti napokban az egyik csendőr beengedte az asszonyt a váradi gettó falai közé, Éva vélhetően ekkor bízta legdrágább kincsét a szakácsnőre.

„Különben ma este hallottuk a rádióban, hogy Béla bácsi összes regényeit valami zúzdába viszik Pesten, mert az ő könyveit többé nem olvashatja senki, az árt az embereknek. De nemcsak a Béla bácsi könyvei ártanak, hanem másokéi is. Például Molnár Ferenc, akitől már én is olvastam „A Pál utcai fiúk”-at. Hogy abban mi árthat az embereknek, azt igazán nem tudom. Én úgy sírtam, amikor a kis Nemecsek meghal a könyvben. Én különben is mindig sírok, ha valahol olvasom, hogy valaki meghal. Én nem akarok meghalni, mert én még alig éltem!” (Zsolt Ágnes: Éva lányom, XXI. Század Kiadó, 2011.)

A családból egyedül Éva anyja, Ágnes és férje, Zsolt Béla élték túl a háború borzalmait (a kislány által csak Béla bácsinak nevezett író-újságíróról néhány éve itt jelent meg egy nagyobb összegzés), ők előbb Bergen-Belsenbe, majd Svájcba kerültek. Heyman Éva naplója 1948-ban jelent meg először, ez után nem sokkal Zsolt Ágnes mély depresszióba süppedt, majd öngyilkos lett.

Ehhez nagyon nincs mit hozzátenni. Talán még annyit, hogy itt és most nem pontozok.

Címkék: zsolt ágnes xxi. század kiadó

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr734909870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hhh. 2012.11.16. 18:57:08

hiánypótló bejegyzés.