HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) Európa (1) európa (11) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Az Apró Dolgok Istene

Mrs. Capote 2012.09.26. 12:00

Több mint tíz éve olvastam először Az Apró Dolgok Istene című könyvet. Ha erre a regényre gondolok, az első, ami az eszembe jut, az a hangulat, amely rögtön az első oldalakon beszippant. Egy boldogtalan, szétszakított, elfojtott indulatokkal és szenvedélyekkel küzdő család életébe nyerünk bepillantást, ahol – mint rögtön az elején megtudjuk – mindenki vétkes valamiben:

„Mindannyian megszegték a szabályokat. Mindannyian tiltott területre tévedtek. Mindannyian megmásították azokat a törvényeket, melyek előírták, kit kell szeretni és hogyan. És mennyire.”

Nem jelentenek kivételt ez alól az ikrek, Esztá és Ráhel sem. Felnőttként találkozunk velük először, de Ráhel visszaemlékezései révén visszatérünk a gyerekkorukba, a családi házban, melyet akkora már a nagymama (Mammacsi), az elhunyt nagypapa húga (Baby Kocsammá) és a nagybácsi (Csako) igazgat. Az anyjuknak, Ammunak szava sem lehet, megtűrt kolonc ő a rokonok nyakán. Nem számít az sem, hogy nincs hova mennie, főként, miután hallani sem akart róla, hogy részeges és munkahelyét féltő férje a főnök jóindulatát az asszony szerelmi szolgáltatásaival vásárolja meg.

Az ikrek, ha nem is mindig értik az okát, de már sok mindent észlelnek a feszültségből, most azonban mégis izgatottan várják (mert izgatottan kell várniuk!), hogy távoli unokatestvérük megérkezzen a még távolibb Londonból. Tragikus véget ér a látogatás, ebből Arundhati Roy egy percig sem csinál titkot. Töredékesen, lassan, rák módjára araszolunk a végkifejlet felé. Az egyes szám harmadik személyben, mégis leginkább Ráhel szemszögéből elmesélt történet emléktöredékekből, szétszaggatott, megtépett gondolatfoszlányokból, impressziókból áll össze.

Közben pedig annyi minden másról is szól ez a könyv: a vallási, társadalmi és kasztkülönbségek, a szociális feszültségek ábrázolása csak egy kis szeletét képezi Arundhati Roy prózájának. A tiltott, nem megfelelőnek ítélt, a társadalom által elítélt vagy megvetett szerelmi kapcsolat (lásd a fenti idézetet) mellett talán a trauma megélése és feldolgozása (vagy fel nem dolgozása), illetve a bűntudat érzése, amire a legtovább emlékezhetünk még bőven azután is, hogy becsuktuk a könyv lapjait.

És persze a nyelvre, amely rendkívül burjánzó, mágikus, emellett ötletes és kreatív megoldásokkal van teli. Arundhati Roy előszeretettel ismétel, emel ki, akár a tipográfia eszközeivel is, használ vallási és irodalmi utalásokat (gondolok itt például A nagy Gatsbyre vagy A sötétség mélyén című Conrad-regényre).

„Miss Mitten elpanaszolta Baby Kocsammának Eszta gorombaságát és azt, hogy mindketten visszafelé olvasnak. Azt mondta Baby Kocsammának, hogy látta a Sátánt a szemükben. A tnátáS a nebkümesz.
Le kellett írniuk, hogy A jövőben nem olvasunk visszafelé. A jövőben nem olvasunk visszafelé. Százszor. Odafelé.
Néhány hónappal később Miss Mittent elütötte egy tejeskocsi Hobartban, a krikettpálya melletti úton. Az ikrek szemében ez titkos igazságtételt jelentett, mert a tejeskocsi éppen tolatott.” (Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene, Magyar Könyvklub, 1998.)

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy nagyon finoman időnként mintha Rushdie kacsintana ki a sorok közül. Az Édenkert Ételkonzervgyár felemlegetésekor nem lehet nem Az éjfél gyermekeire gondolni, benne is a Miss Mary Pereira által vezetett Braganza Tartósítóüzemre, ahol Szalím majd ellesi a csatnikészítés csínját-bínját. Vagy amikor Roy az elhunyt nagypapa, Pappacsi orrára utal („Egy Birodalmi Rovartudós orr-az-orrban. Egy molylepkeimádó orra.”) ugyancsak erős hommage-t érzek a Rushdie-regény iránt, melyben az Aziz család tagjainak e nemes szaglószervéről többszöri és igen részletes jellemzést ad az író.

Ezektől az apróságoktól eltekintve Az Apró Dolgok Istene mégis annyira egyedi és utánozhatatlan, és a maga tragikumában is annyira lenyűgöző, hogy a magam részéről szívből sajnálom, hogy az írónő első regényét azóta sem követte több. Igaz, 2007-ben még arról beszélt, hogy készülőben van a második regénye, és bár azóta több könyvet is letett az asztalra (főleg oknyomozó jellegűeket, illetve a politikai-társadalmi jelenségekre reflektáló köteteket), de egy Az Apró Dolgok Istenéhez hasonló regényre azonban a jelek szerint még várni kell.

                                                                                                                          10/10

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr794804003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.