HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) európa (11) Európa (1) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Nagy palota

Mrs. Capote 2012.06.23. 09:30

Mi köt össze egy magányos amerikai írónőt, egy ellenzéki chilei költőt, egy magyar gyökerekkel rendelkező izraeli régiségkereskedőt, és egy látszólag múlt nélküli (mégis titkokkal teli) angol írónőt? Nos, nem az irodalom szeretete, hanem egy réges-régi íróasztal, tizenkilenc fiókkal, az egyik örökké zárva. Az asztalnak története van, sőt, történetei, mint ahogy mindenkinek annyi története lehet, amennyit akar, vagy amennyire a saját sorsa rákényszeríti.

A Nagy palota története négy fő karakter narrációjából épül fel, amit esetenként továbbiak egészítenek ki. Az önvallomások, visszaemlékezések, emlékfoszlányok kusza hálójából mindenki egy-egy saját világot kreál, melyek helyenként egyezhetnek, máshol azonban gyökeresen eltérő képet is alkothatnak. Így lehet az is, hogy egy férj és egy feleség, vagy egy apa és a gyereke ugyanabban a térben és ugyanabban az időben teljesen másként éli meg akár ugyanazokat a dolgokat is.

Nem csak az asztal rejteget azonban titkokat, hanem a szereplők többsége is. És még ha ez nem lenne elég, hazudnak is, saját maguknak éppannyira, mint a körülöttük élőknek. („Nem volt ebben semmi gonoszság, semmit nem akartam rejtegetni, csak örömöt okozott, hogy elhagyom magam, és egy pillanatra valaki mássá válok (…)”.) Mégsem ezek verik azonban a legnagyobb éket szereplőink közé, hanem talán azok a szavak, amelyek mindig ott voltak a nyelvük hegyén, de amelyeket végül azután soha ki nem mondtak, vagy azok a gesztusok, érintések, amelyek valahogy elakadtak félúton, és amelyeket azután meg is tartottak saját maguknak.

A regény fülszövege „katartikus sorsmozaikot” ígér, és azt gondolom, ez utóbbi kifejezés nagyon is találó. A cselekmény, már ha beszélhetünk ilyenről, ugyanis nem lineárisan, hanem töredékes elbeszélésekből áll össze valamiféle egésszé a szemünk előtt (ezt amúgy én eléggé szeretem, és szerettem itt is). A hangsúly azonban nem is annyira a külső, mint inkább a belső történéseken van. Egy nagy emlékezet-, érzelem- és reflexió-cunamit kapunk, amely lenyűgöző és pusztító (és időről időre túlírt) is egyszerre.

„Nem, nem dédelgetek semmilyen misztikus elképzelést az írásról, Tisztelt Bíró Úr, munka ez, mint bármelyik másik mesterség; az irodalom ereje, mindig is úgy gondoltam, a mű létrehozására irányuló akaratban rejlik. Ebből kifolyólag sosem tettem magamévá a gondolatot, hogy az írónak bármilyen különleges rituáléra van szüksége ahhoz, hogy írjon.” (Nicole Krauss: Nagy palota, Magvető, 2012.)

A befogadást némiképp nehezíti, hogy a fő narrátorok „hangjukban” sokszor nagyon is megegyeznek, markáns különbségek csak történeteikben mutatkoznak, nyelvükben, megfogalmazásaikban, szófordulataikban alig. Ez különösen Mr. Bender (a regénybeli Lotte Berg írónő férje) és egy Mrs. Fiske nevű nő találkozásánál volt zavaró, ahol a férj visszaemlékezéseibe beékelődő női narráció mintha ugyanazon a nyelvi-gondolati síkon haladt volna tovább.

A legmegrázóbbak ugyanakkor a szeretetüket kimutatni képtelen szülők és az elvárásoknak megfelelni képtelen gyerekek történetei, amelyekből ebben a regényben különösen kijutott.

Hallgass ide, Dov. Mert ezt csak egyszer mondom el: ki fogunk futni az időből, te meg én. Függetlenül attól, milyen siralmas az életed, neked még van időd hátra. Azt kezdesz vele, amit akarsz. Vesztegetheted az erdőben kóborolva, egy odúlakó állat szarásnyomát követve. De nekem nincs. Gyorsan közeledek a véghez. Nem fogok visszajönni költöző madarak alakjában, vagy virágporként, vagy bűneimhez illő módon valami ronda, alantas lényként. Mindez, ami vagyok, mindaz, ami voltam, őskövületté fog szikkadni. És te magadra maradsz vele.

Ha van valami, amiből sokkal többet vártam (vagy vágytam), az a budapesti múlt és gyerekkor bőségesebb felidézése lett volna, de lehet, hogy ez csak egy magyar olvasóban okoz némi hiányérzetet. De nincs kizárva, hogy ez is ott van valahol, jól elrejtve. Például a tizenkilencedik, legkisebb fiókban. Kulcsra zárva.

                                                                                                                                10/7

A könyvért köszönet a Magvetőnek!

Címkék: magvető nicole krauss

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr64606000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.