HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) európa (11) Európa (1) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Budapest novemberben

Mrs. Capote 2012.06.15. 10:25

– Keresek valakit – felelte Gordon, aztán leült a fotelba, lábát feltette egy tonettszékre, és Csuli nem tiltakozott.
– Mindannyian keresünk valakit.

kondor.jpgCsakhogy akit Gordon most keres, az nem egy bűnöző, nem egy hamiskártyás, orgazda, lányfuttató vagy gyilkos, hanem egy lány, néhai jó barátjának egyetlen gyermeke, Gellért Emma. Gordon azonban nem lenne Gordon, ha útját nem keresztezné bűnözők hada. Ráadásul jelen esetben nem csak az idővel, hanem magával a történelemmel kell versenyt futnia.

1956 októberében járunk, Gordon Bécsből tudósítja az amerikai UP hírügynökséget, amikor felkérik, hogy azonosítsa egy fiatal lány holttestét. A nyomok Pestre vezetnek, ahol Gordon évek óta nem járt, és ahol valami elkezdődött. De hogy mi, azt még az események sűrűjébe csöppent szereplőink sem tudják.

– Zsigmond, itt tényleg lőnek?
– Igen.
– Én azt hittem, Pesten soha többé nem lőnek már.
– És ezzel nincs egyedül. Viszont nem tudjuk, hogy ki lő, és hogy mire.”

Ahhoz, hogy Gordon megtalálja a lányt, és azokat, akik feltehetően veszélyt jelentenek az életére, újra alá kell szállnia a pesti alvilágba. Munkáját nehezíti, hogy kezdetben szinte mindenhol falakba ütközik, arról nem is beszélve, hogy a forradalmi események közepette minden eddiginél nagyobb esélyei vannak arra, hogy kapjon egy golyót a fejébe.

„– Elmondjam, hogy miért van magának vége? – kérdezte a rendőr, és megigazította a kalapját, aztán lustán felállt, és végigsimított konfekcióöltönyén.
– Mert annyi esze sincs, hogy egy rendes öltönyt vegyen magának – vágta rá Gordon. – Mert csináltathatna, hiszen szabók csak maradtak ebben a kommunizmusban, vagy minek hívják, vagy vehetett volna egy rendeset, de ha már egyik sem jutott az eszébe, akkor az egyik áldozata ruhatárából kölcsönözhetett volna valamit, ami passzol magára.
Wayand arca lassan kezdett elszíneződni.
– De magának erre nincs igénye. Hogy legyen a zakón gomb meg a nadrágon slicc, amin akár ki is lógathatná, amije van, de az olyan kicsi, hogy egy ilyen nagy pisztollyal kell kompenzálnia – mondta Gordon szinte felszabadultan, mert látta Wayand szemében, hogy pillanatok kérdése, és meghúzza a ravaszt.” (Kondor Vilmos: Budapest novemberben, Agave Könyvek, 2012.)

Azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy méltó befejezést kerekített Kondor Vilmos a Budapest-sorozatnak. Míg A budapesti kémnél mintha éreztem volna a teljesítmény (vagy a szorító határidő?) kényszerét, a negyedik vagy az ötödik kötetben ennek már nyomát se találtam. A regényben a történelmi események csak annyira uralják a színteret, amennyire azt a cselekmény megköveteli. Nem tolakszik kényszeresen az arcunkba, mégis ott van, jelzésértékűen fel-felbukkan, irányt ad a történéseknek, ugyanakkor bizonyos esetekben tud újat is mondani (nekem legalábbis az volt Szepesi 1956-os rádióbeszéde, és annak fogadtatása).

A hiteles atmoszférához elengedhetetlen a valós személyek szerepeltetése, a mostani történetben a legerősebbnek ebben Jean-Pierre Pedrazzini alakja tűnt, aki valóban a Köztársaság téren veszítette életét (a Nemzeti Múzeumban pár éve volt egy szuper kiállítás a fotóiból). A mellékalakokról egyébként általánosságban elmondható, hogy kivétel nélkül mindegyik egy-egy kiváló skicc, kezdve a múltból itt ragadt és állandó cigarettafüstben fulladozó Lestyán Sándortól a hithű kommunista Csákváry Margitig vagy éppen a pofátlanul nyerészkedő és a szocialista tervgazdaság adta kereteket a végsőkig feszítő Sztolárnéig és Hodácsig.

Kondor egyébként az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a felkészülés idején nagyon sok korabeli fotót nézegetett, melyek némelyikét, azt gondolom, egy-egy villanás, mozdulat formájában bele is csempészte a szövegbe. Így például még a forradalom első napjaiban a Nemzeti Múzeum környékén felbukkan egy lány, aki „kibomlott hajjal, tüzes tekintettel tartotta kezében a Kalasnyikovot”. Nos?

Ugyanebben az interjúban az író azt mondta, hogy lezárta a Budapest-ciklust, a történetnek – az ő megfogalmazásában – nem lehet folytatása, legfeljebb előzményei. „Gordon története akkor – így vagy úgy – véget ért” – mondta a szerző, és azt gondolom, igazat kell adnunk neki.

Gordon alakja ugyanis csak Budapesten működik. Ha ép bőrrel meg is ússza a forradalmat, az országban testi épsége kockáztatása nélkül nem maradhatna. Persze üldözhetné a bűnt akár a disszidens magyarok körében is, nem hiszem azonban, hogy ez a minta hosszú távon működőképes lenne. A karakter helyzete kicsit hasonlít a regénybeli Hodácshoz, aki, miközben emberei külföldre akarnak távozni, mégis marad, mert csak itt és csak ebben a közegben folytathatja üzelmeit.

Ami mellett ugyanakkor nehezen tudok elmenni, az a cím. A könyv cselekménye alapvetően az októberi események idején játszódik, és nagyjából ott ér véget, amikor a szovjet tankok körülveszik a reptereket (ez november legelején történt). Gondoltam rá, hogy esetleg valami másodlagos jelentést hordozhat a cím, de semmi okosság nem jutott az eszembe (ha valakinek van valami tippje, akkor hálás lennék, ha megosztaná velem), így pedig még mindig kicsit értetlenül állok a „novemberi” címadás előtt.

Mindent összevetve azonban szerintem a Budapest novemberben a sorozat egyik legjobb darabja. Kondor Vilmos a magyar krimiirodalomban minden szempontból műfajteremtőnek nevezhető, az általa kreált figura pedig semmivel és semmiben sem marad alul a Sam Spade-ekkel és Philip Marlowe-kkal szemben. Kár, hogy vége van.

                                                                                                                                          10/9

Címkék: krimi agave kondor vilmos

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr264589888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.