HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) európa (11) Európa (1) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Beszélnünk kell Kevinről

Mrs. Capote 2011.09.25. 11:00

Szülővé válni valószínűleg az egyik legnagyobb reveláció. Az ember rögtön megtudja, hol van a helye a maga kis rögvalójában, egója atomnyira zsugorodik, a viszonyítási pontok fenekestül felfordulnak. Ideális esetben azután hamar rájön, hogy hol vannak a határai, és egyéni vérmérsékletétől és pedagógiai elképzeléseitől függően (amelyek persze előbb vagy utóbb megdőlnek, de ekkor ezt még nem tudja) viszonylag hamar kiderül az is, hogy át tudja, vagy át akarja-e lépni azokat.

Lionel Shriver főhőse, Eva azonban egészen határozottan tudja, hogy tulajdonképpen nem akarja átlépni ezeket a határokat. Retteg attól, hogy gyereke legyen, és csak azért megy bele mégis, mert férje, Franklin mindennél jobban vágyik arra, hogy egy gyerekkel kiegészülve a számára ideális amerikai áloméletet élhessék. Eva azonban nem egy hormonoktól megszédült, és a baba-mama-magazint fátyolos szemekkel lapozgató wannabe anyuka: már-már sértésként éli meg, hogy életét nem folytathatja az addig megszokott kerékvágásban, gömbölyödő pocakjáról pedig sokkal inkább a Rosemary gyermekeire meg A nyolcadik utas: a Halálra asszociál.

Élete nem lesz egyszerűbb a gyerek megszületésével sem, igaz, az már rögtön a kezdet kezdetén kiderül, hogy Kevin nem egy szokványos kisbaba. Ráadásul Eva saját bevallása szerint se érez sok mindent a fia iránt („Tudom, hogy te ezt kétségbe vonod, de én tényleg nagyon igyekeztem gyengéd szálakkal kötődni a fiamhoz.”) Az addig a saját útikönyv-gyártó vállalkozását irányító, és a Földet keresztül-kasul beutazó Evának nem csak a kisgyerekes lét monotonitása okoz mind nagyobb gyötrelmeket, hanem az is, hogy Franklin részéről teljes értetlenséggel, sőt, egyre gyakrabban ellenségességgel találkozik.

„ – Te pikkelsz rá – mondtad. (…) Őt okolod mindenért, ami tönkremegy abban a házban. És az óvodában. Akármit csinál, te folyton csak panaszkodsz szegény gyerekre. (…) Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy kárpótoljam a te – és nagyon sajnálom, hogy ezzel belegázolok az érzéseidbe, de nem tudom, mi másnak lehetne nevezni –, a te ridegségedért.”

Az olvasó szempontjából nem kis dilemma annak eldöntése, hogy kinek is van igaza kettőjük közül: Franklinnek, aki szerint az anyja soha nem szerette igazán közös fiukat, vagy Evának, akinek sziklaszilárd meggyőződése, hogy Kevin csak „kitalálta magát” az apjának, a jófiúság azonban csak álca, mert Kevin senkit és semmit nem szeret, közönyös, undok és gonosz. Tény, hogy Kevin gyermek- és serdülőkorában túl sok a kérdőjel körülötte.

Nem tudni például teljes bizonyossággal, hogy az óvodában ő beszélte-e rá a kis Violettát, hogy véresre kaparja magán az ekcémás foltokat, hogy csak azért tanult-e meg titokban számolni és olvasni, hogy a szülői haszontalanság érzetét fokozza anyjában, hogy valóban megbabrálta-e a szomszéd kisfiú biciklijét, és hogy valójában milyen szerepet is játszott a ritka házi kedvenc eltűnésében, majd ezt követően a húga balesetében.

A szülők hiába akarnak a felszín alá kukkantani, Kevin kiismerhetetlen marad a számukra. Nem tudni, mit akar, ha akar egyáltalán valamit.

Ez az egész ország elveszett, mindenki másol mindenkit, és mindenki híres akar lenni.” A kívülállók közül sokan ez utóbbival magyarázzák a megmagyarázhatatlant: sőt, sokáig maga Eva is úgy gondolja, hogy Kevin egy csütörtöki napon az iskola tornatermében azért gyilkol meg tizenegy embert (köztük kilenc diáktársát), mert az iskolai mészárosokat övező országos hírnévre, egyfajta torzan értelmezett elismertségre vágyik. (Eva szerint az már Kevin személyes tragédiája, hogy néhány nappal később a columbine-i vérengzés elhomályosítja fia saját egyszemélyes akcióját.)

És pontosan az otthon az, amit Kevin elvett tőlem. A szomszédok most az illegális bevándorlók számára tartogatott gyanakvással tekintenek rám. Keresgélik a szavakat, és szándékosan eltúlzott tagoltsággal beszélnek hozzám, mintha egy olyan nőhöz szólnának, akinek nem az angol az anyanyelve. És minthogy ebbe a ritka levegőjű kasztba, a columbine-os fiúk szülei közé száműztek, én is keresgélem a szavakat, nem lévén biztos benne, hogyan is fordíthatnám le az én másvilági gondolataimat az egyet fizet kettő kap akciók meg a parkolójegyek nyelvére. Kevin megint külföldit csinált belőlem, a saját hazámban.” (Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről, GABO Kiadó, 2010.)

Kevin mindenesetre elköveti a legnagyobb árulást, melyet csak egy gyerek elkövethet az anyja ellen. Odaszúr, ahol a leginkább fáj, közben pedig paradox módon – valahol legbelül – másra sem vágyik, csak az anyai elismerésre. A kívülállókat azonban csak egy dolog foglalkoztatja: kinek a hibája, hogy idáig fajultak, hogy idáig fajulhattak az események? Mintha a válasz bármiféle megkönnyebbülést hozna.

Maga Lionel Shriver egyébként egy néhány évvel ezelőtt publikált cikkében felidézte, hogy az emberek rendszeresen neki szegezik a kérdést: Kevin vajon születésétől fogva gonosz volt, vagy az anyja hibájából vált azzá? Az írónő azonban nem könnyíti meg olvasói életét: „Ha négyszáz oldalon keresztül nem adtam választ erre a kérdésre, akkor miért válaszolnám meg most?”

Precízen felépített, megrázó, a maga módján rendkívül sötét könyvet nyújtott át nekünk Shriver. A férjének írt levélfolyamokban ugyanis nem csak a gonosz lélektana bomlik ki, de Eva szubjektív beszámolóin keresztül a szülői lét, az anyaság dilemmái is minduntalan felszínre törnek. És ezekkel néha nagyon kényelmetlen szembesülni.

Az előzetesek szerint – így első blikkre legalábbis – a regény alapján forgatott film (benne a zseniális Tilda Swintonnal) elég jól hozza az írónő által teremtett hangulatot. A film az idei cannes-i fesztiválon debütált, és ha minden igaz, októberben mutatják be az angliai mozikban, itthon pedig november elején. Addig is, amíg hozzánk is eljut, íme, egy kis előzetes:




                                                                                                                          10/8
A könyvért köszönet a GABO Kiadónak!
 

Címkék: gabo kiadó lionel shriver

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr403254621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.