HTML

Gerincre vágva

Gerincre vágjuk a könyveket, a régieket meg a maiakat, darabokra bontjuk őket, beleszagolunk, kiragadjuk a legjobb részeket, a jókat egekbe emeljük, a rosszakkal kíméletlenül leszámolunk. Egyet nem érteni szabad.

Goldenblog 2013

Kontakt

gerincrevagva@yahoo.com

Már az előszobában toporog

Dashiell Hammett: A tizedik nyom

Facebook

Friss topikok

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Mrs. Capote: @don piano: én sem, de nálunk soha senki nem használta a közért kifejezést. de akkor már ezt is tu... (2013.07.07. 19:31) Az amerikai fiú

Utolsó kommentek

  • Erzsébet Fazakas: Hogy miért áradoznak egyes kritikusok erről a könyvről,csak gyanítom.. .Ez az "ifjúsági regénynek"... (2016.09.11. 19:19) Csikk
  • Fermentátor: @Snappy Ogre: Bocs, de én úgy tudom, ha nem műbélbe, hanem valódiba töltik a kolbászt, akkor azt v... (2015.06.06. 13:06) Ironikus etológia
  • Mrs. Capote: @fűzfavirág: jogos, sok igazság van abban, amit írsz. az adott részlet egyébként nem feltétlenül a... (2013.08.27. 16:04) A postás mindig kétszer csenget
  • fűzfavirág: Fordította Uram Tamás. Ha már minden más adatot megadsz :( A fordítók egyre inkább megszokják, hog... (2013.08.27. 13:40) A postás mindig kétszer csenget
  • Pável: ússz nagyokat! (2013.08.02. 10:11) Nyaralni megy a GV blog!
  • Utolsó 20

Címkék

aba könyvkiadó (1) abraham verghese (1) abrakadabra kiadó (1) agave (7) akadémiai kiadó (1) alexandra kiadó (1) amerikai (2) andy mulligan (1) angol nyelvű irodalom (3) animus (1) anita amirrezvani (1) antikvárium (4) athenaeum (6) balla d. károly (1) bán mór (1) bán zsófia (1) baráth katalin (1) barna dávid (1) bartos erika (1) bemutató (1) bencs tünde (1) benedek szabolcs (3) berg judit (1) bestof (1) beszámoló (1) blog (2) bookline (1) book and walk (1) budapest (1) cartaphilus (1) christopher andersen (1) clara royer (1) clara sánchez (1) colum mccann (1) cormac mccarthy (2) csabai lászló (1) csányi vilmos (1) csepregi jános (1) cserna szabó andrás (3) darida benedek (1) darvasi lászló (2) dashiell hammett (2) dave eggers (1) davide enia (1) díj (1) don winslow (1) dupla (2) ekönyv (1) elizabeth bard (1) előzetes (41) emylia hall (1) erdős istván (1) erin morgenstern (1) esterházy péter (1) európa (11) Európa (1) évforduló (1) e l james (1) fehér béla (2) film (2) finy petra (1) foci (1) franz kafka (1) gabo kiadó (1) gabriela adamesteanu (1) gasztronómia (2) geopen (11) georges simenon (1) george orwell (1) goldenblog (3) gold book (1) grecsó krisztián (2) gyerekkönyvek (12) halász margit (1) halász péter (1) hanif kureishi (1) hard-boiled (4) henning mankell (1) horror (1) ifjúsági (5) irvin d. yalom (3) isabel wolff (1) jaffa (1) james m. cain (1) janne teller (1) jean-jacques sempé (1) jill tomlinson (1) joanna bator (1) jodie picoult (1) Joe Hill (1) johanna adorján (1) john king (1) jonas jonasson (1) jo nesbø (1) juan pablo villalobos (1) julia franck (1) julie orringer (1) kalligram (4) kálmán gábor (1) karen thompson walker (1) katarina mazetti (2) katarzyna miller (1) kazuo ishiguro (2) kendare blake (1) ken kesey (1) kepes andrás (1) kerékgyártó istván (2) keresztesi józsef (1) kína (1) kondor vilmos (2) könyv (1) könyvfesztivál (1) könyvtár (1) kőrösi zoltán (1) kosztolányi dezső (1) kováts judit (1) krimi (12) libri (13) libri kiadó (6) lionel shriver (1) ljudmila ulickaja (4) m-érték kiadó (1) magvető (27) marilynne robinson (1) marina lewycka (2) máté angi (1) máté gábor (1) mats strandberg (1) michael kumpfmüller (1) moldova györgy (1) monika pawluczuk (1) móra könyvkiadó (1) müller rolf (1) murakami haruki (1) murakami rjú (1) muriel barbery (1) nick hornby (1) nicole krauss (1) noir (1) noran libro (1) nyár (1) olvasás (1) pagony (3) pallavicini zita (1) park könyvkiadó (16) parti nagy lajos (1) patrick ness (1) pavol rankov (1) per petterson (1) peter hessler (1) philip roth (1) pontozás (1) raymond chandler (1) rebecca skloot (1) recenzió (1) rené goscinny (1) robert l. brent (1) romain gary (1) rory clements (1) rubin szilárd (2) sanoma (3) sara b. elfgren (1) saul bellow (1) scolar (3) scolar kiadó (2) senko karuza (1) sík kiadó (1) siobhan dowd (1) skandináv (2) sofi oksanen (1) spiró györgy (1) steve crawford (1) stian hole (1) szabó magda (1) szécsi noémi (4) színház (1) tandori dezső (1) tarján vilmos (1) timothy snyder (1) török andrás (1) történelem (5) tótfalusi istván (2) tóth krisztina (2) tóth olga (1) trux béla (1) ulpius ház (6) umberto eco (1) vajda miklós (1) vanora bennett (1) vida istván kornél (1) virginie despentes (1) vivandra (1) willa cather (1) wolfgang herrndorf (1) xxi. század kiadó (1) zdenek miler (1) zene (1) zsolt ágnes (1) Címkefelhő

Hóember

Mrs. Capote 2011.09.06. 09:17

Vajon hányszor fordul elő, hogy egy-egy közelmúltbeli esemény, legyen az egy baleset, politikai föl(d)indulás, természeti vagy tömegkatasztrófa, új megvilágításba helyez egy már évekkel korábban papírra vetett bejegyzést, könyvrészletet. Valószínűleg nem túl sokszor. Pláne, ha azt a könyvet szórakoztatásra szánták.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre.

Jo Nesbø Hóemberében első blikkre minden benne van, amit egy sablonos „skandináv” krimitől joggal elvár az ember. Rejtélyes esetek tömkelege, különös eltűnések, csonkolt hullák, kihűlt nyomok, béna hóemberek, meg persze sötét, hideg, és alkoholban oldódó depresszió.

Ott van azután az obligát figura, a magányos nyomozó, a meg nem értett zseni (esetünkben Harry Hole), akinek a magánélete romokban, aki éjt nappallá téve a rosszfiúk után kajtat, és aki minden jégcsap mögött egy sorozatgyilkos sejttet. Kevésszavú fiú ez a Harry, élete tele titkokkal, nem is enged közel magához igazán senkit, hiába veti ki rá a hálóját a csinos rendőrnő (újabb kötelező elem, pipa).

Munkájában is a maga feje után szeret menni, módszerei bár megkérdőjelezhetőek, de kétségkívül hatásosak (újabb pipa). Szükség is van a leleményességére, hiszen az oslói rendőrség egyre nagyobb nyomás alá kerül, ahogy mind több és több családos nő tűnik el, majd bukkan fel immáron holtan. A nyomozócsapat többször is zsákutcába jut, hiába érzik ugyanis, hogy végre-valahára nyakon csípték a Hóembert, az minduntalan kicsúszik a kezük közül.

Nesbø paneljei nem túl eredetiek, a történet nagyjából kiszámítható, a beépített csavarok sem okoznak túl nagy meglepetést. A Hóember azonban mindezek mellett (vagy dacára) a maga műfajában mégis képes arra, amire az efféle könyveket eredetileg kitalálták: néhány órára teljesen lebilincsel. 

Hallgatta a város várakozásteli lármáját és érezte, hogy a kutyafalka visszatért. Morogtak, csaholtak, és láncaikat tépve rimánkodtak: csupán egyetlen italt, csak egy kortyot, utána békén hagyunk, engedelmesen lefekszünk majd. Harrynak semmi kedve nem volt hozzá, mégis nevetett. A démonokat elűzni kell, a fájdalmat pedig tompítani. Meggyújtott egy cigarettát. A füst a rizspapír lámpa felé tekeredett.” (Jo Nesbø: Hóember, Animus Kiadó, 2011.)

Figurái ugyanis korántsem sablonosak, élükön Harry Holéval, akinek a bestiális sorozatgyilkos mellett a saját démonaival is mindennapos harcot kell vívnia (lásd a keretes idézetet). A képeslapba illő norvég családokról, a feddhetetlenség páncéljában feszítő újságírókról és a társadalom megbecsülését élvező üzletemberekről is hamar lepereg a csillámpor, és ami utána marad, azt sokan nem tennék ki az ablakba.

A nyomozás során Nesbø többféle arcát is igyekszik megmutatni Norvégiának – az igazság azonban az, hogy ezek leginkább csak gyenge próbálkozások, kis színes pillanatképek, a nagyobb merítés pedig igazán jót tett volna az összképnek.

Az író nem kíméli honfitársait („… ami a tengerhez és a múzeumokhoz vezetett, amelyek a norvégok legnagyobb hőstetteire emlékeztettek: egy nádhajóval megtett expedícióra a Csendes-óceánon és az Északi-sark elérésére tett sikertelen próbálkozásra”), és nem riad vissza némi visszafogott társadalomkritikától sem. Az egyik mellékszereplő szájába adott mondatok néhány hónapja még lehet, hogy elsikkadtak volna, ám a júliusi norvégiai kettős merénylet és tömegmészárlás különös súlyt adott nekik, még akkor is, ha azok alapvetően nem az ország belső viszonyaira, hanem külkapcsolataira utalnak:

„…Norvégia egy agyonvédelmezett ország, amit voltaképpen soha nem sújtott háború. Azt mindig másokra hagytuk. Angliára, a Szovjetunióra, az Egyesült Államokra – igen, a napóleoni háborúk óta mindig is a nagyobb testvérek háta mögé bújtunk. Norvégia arra alapozta a biztonságát, hogy ha úgy alakulnak a dolgok, akkor majd mások közbeavatkoznak. Ez egészen odáig fajult, hogy elvesztettük a realitásérzékünket és úgy véljük, hogy a világ alapvetően olyan emberekkel van tele, akik a mi, vagyis a világ leggazdagabb országának a javát akarják.”

Nesbønek mindenesetre sikerült, ami a mostanában agyonhájpolt úgynevezett skandináv írók mindegyikének (jelentsen ez a kategória bármit is) nem mindig. Pergő, fordulatos, magával ragadó krimit rittyentett, amiért sok mindent meg lehet neki bocsátani: így a béna kezdést, a kényszeres tudálékosságot, a suta és a levegőben lógva hagyott utalásokat, és az olyan mondatokat, melyek szerint a hős rövidre nyírt, szőke haja „egészen pontosan százkilencvenhárom centiméterrel jéggé fagyott talpai fölött meredezett”.

Azért egy szigorúbb korrektor még így sem ártott volna.
 
                                                                                                                                6/10

Címkék: skandináv animus jo nesbø

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincrevagva.blog.hu/api/trackback/id/tr883205929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.