Csepregi János a jelek szerint nem bízott semmit sem a véletlenre, és Az amerikai fiú nevű blogjával már akkor megágyazott majdani regényének, amikor a nagyközönség még csak betűzte, hogy U-l-p-i-u-s-h-á-z.
Utolsó kentaur
2013.03.01. 08:00
Ezmiez? – gondoltam az első oldalak után. Túl erős volt még akkor a meseszerűbb Finnugor vámpír hatása, és a ráhangolódást az ide-oda röpködő orosz anarchistanevek sem könnyítették meg. Arról nem is beszélve, hogy valahol hátul, az agyam egy eldugott és kevésbé használt bugyrában ott motoszkált egy régen olvasott és eléggé fanyalgó recenzió emléke is. (Szolgálati közlemény: írás előtt a recenzens soha, de soha nem olvassa más kritikáját. Nem azért, mert tiltja az alkotmány vagy a böcsület, hanem mert akaratlanul megragadnak szavak, fordulatok, és nagyon nehéz kikecmeregni azután belőle. Hát, ezért.)
Címkék: ulpius ház szécsi noémi
Szólj hozzá!
A szürke ötven árnyalata
2012.08.03. 13:50
Egy ideje már próbálok rájönni, mi lehet az oka, hogy a fél világ egy középkorú angol nő szexuális fantáziáitól pörög. A szürke ötven árnyalata kapcsán maga a jelenség az érdekes, önmagában a könyv ugyanis, különösen, ha megfosztjuk a szexuális maszlagtól, eléggé vérszegény.
Na, de kezdjük az elején.
Címkék: ulpius ház e l james
Szólj hozzá!
Csupasz nyulak
2011.12.14. 08:30
Van abban valami végtelenül lehangoló, amikor a Kádár-korszak visszaböffent – úttörőstül, a tévén terpeszkedő horgolt csipketerítőstül, gmk-stul, krumplicukrostul... Annyira ugyanis nem volt rég.
Címkék: ulpius ház tóth olga
4 komment
Egy őrült őrgrófnő naplója
2011.11.05. 09:00
Az Ulpius-ház a jelek szerint rákapott a kékvérre, így Ugron Zsolna után (kritika itt, meg itt, meg itt, meg itt) egy újabb arisztokrata származású írónőt emelt ki a homályból. Igaz, Pallavicini Zita nem teljesen ismeretlen a bulvárhírekben vájkáló nagyérdemű előtt, ám hogy ő maga vágyott, vagy a kiadó biztatta-e a könyvírásra, az (előttem legalábbis) 187 oldal után is rejtély maradt.
Címkék: ulpius ház pallavicini zita
3 komment
Tövispuszta
2011.11.02. 09:00
Kepes András valószínűleg még úgy is az egyik legnépszerűbb televíziós ma Magyarországon, hogy évek óta nincsen képernyőn. Mindez persze lehet ugyanúgy előny, ahogy hátrány is, hiszen bár marketingszempontból kétségtelenül hasznos, ha valakinek ismert arca-neve van, a tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a késztermékben nem mindig van köszönet. Kepes mindenesetre kiváló mesélő, szimpatikus figura, aki ráadásul saját bevallása szerint mindig is könyveket akart írni, csak valahogy az évek során elsikkadt a dolog. Akárhogy is, ennek meg a kiadó gondos felvezetésének köszönhetően kétségtelenül nagy várakozás előzte meg első irodalmi próbálkozását.
Utolsó kommentek