„Akit őrültekházában ápolnak, az legalább valaki.
De én őrültekházán kivüli őrültekházának ápoltja vagyok.
Hideg bolond,
őrült, aki tisztán lát,
aki mindentől idegen és mindenkivel azonos:
ébren alva olyan álmot álmodom, amely őrület,
mert nem álom.
Ilyen vagyok...”
Ezek Fernando Pessoa sorai, de ezzel az erővel írhatta volna akár Lili is, Finy Petra „madárasszonya”, akinek sorsát, múltját, szeretteihez és ellenségeihez való viszonyát kutatja sok évvel a halála után a lánya, Lea.
Utolsó kommentek