Egy vallomással kell kezdenem: ebben a könyvben először nem a szerző személye fogott meg (most jelölték Man Bookerre amúgy a TransAtlantic-ért), és még csak nem is a fülszöveg. Hanem a borító: minimalista, kicsit madmen-es, letisztult, égszínkék. Meseszép. Még tudnám cifrázni, de erről most ennyit, nézzük, miről szól a könyv.
Utolsó kommentek